Az Egymással-Egymásért testvér települési találkozó program keretében találkozás Jókai Anna Kossuth-díjas íróval. Lélektől-lélekig - vallomások az időről, a szerelemről és a hitről. Kemecsi Ferenc filmrendező, előadóművész verses előadó estje 2014. július 25-én pénteken 17:00-től Berekfürdőn a Megbékélés Háza nagytermében. A program ingyenesen látogatható. (forrás:berekfurdo.hu)

Erdős Virág (a képen) Négyeshatos című kötetének bemutatója lesz  2014. július 25-én pénteken 10 órakor a Méliusz Juhász Péter Központi Könyvtárában (Debrecen, Bem tér 19.) Közreműködik a Debreceni Művelődési Központ Alföld Gyermekszínpada és a Főnix Diákszínpada.

2014. július 26-án, szombaton Püspökladányban, ahol Nonius regionális tenyészszemlére kerül sor, ekkor rendezik meg a III. Sárréti Ostoros 7Próbát, valamint az Új Lovas Színház Nóniusz históriák című premierje is ezen a napon lesz, melyen közreműködik a Panama Magic, a Kenderkóc és a Csimpolya Néptáncegyüttes. Az előadás 20:00-kor kezdődik a Gellér Sándor Sportcsarnok melletti füves területen.
A Nóniusz ló - a magyarok kiemelkedő lófajtája és büszkesége - önálló lovas színházi előadásban való megjelenítése és bemutatása, értelmet ad annak és rávilágít arra, hogy hogyan őrizzük meg, tartsuk fenn és továbbítsuk az utókornak a több 100 éves tenyészői múltból megszerzett értékeket úgy, hogy minőségében mindig fejlődő tendenciát alkosson! Fontos, hogy a hozzáértő és nem szakértő emberek is megismerjék ennek a lónak a történelmét; gondolkodjanak el a jövőről, ami a mi, illetve az ő kezükben van! Egy ilyen lófajta, mely ennyire sok értéket képvisel, hagyományt őriz; megérdemli, hogy egy egyedi, sajátos formával színházban mutatkozzon be. Egyediségünk abban rejlik, hogy táncosok és lovak közösen szerepelnek a színpadon, azzal a céllal, hogy éreztessük a néző számára is az ember és a ló között kialakítható bensőséges kapcsolatot. (forrás:ujlovasszinhaz.hu)

Hideg van. Amúgy semmi bajom a hideggel, megszoktam már. Világéletemben sokat költöztünk és a családom szerette a hűvös éghajlatot. A világkörüli utak mindig nagyon izgalmasak voltak számomra. Valami újnak a felfedezése, különböző ízek, szagok, anyagok megtapasztalása. Mindent igyekeztem minél jobban magamba zárni, mert tudtam, hogy ebben áll életem értelme.
De ez a hideg most valahogy más. Magányosnak érezem magam, üresnek. Nem is üresnek, inkább elhagyatottnak. Volt bennem valami. De ami maradt, az csak maradék. Morzsák, cafatok, sebek. Semmi egész, semmi ép, semmi érték. Fölkiáltok hát, ezt érdemlem én!?
Én, aki talán jobb sorsra hivatott, hiszen alkotóm az Isten és az Ember. E két, hatalmas létező már csak gondolatban is tiszteletet érdemelne. Ha nem is magam miatt, legalább miattuk igazán szerethetnének.
Szerettek is. Megalkottak a Földből, a természetből. Megkaptam mindent. Nagy gonddal neveltek. Kicsiként jártam kézről-kézre. Fiatal koromban annyi emberrel találkoztam, hogy alig győztem befogadni a tőlük kapottakat. A fiúkkal mindig jót röhögtünk. Kemények, szilajok voltak, sokat szórakoztunk. A lányok gyöngéden érintettek, öröm volt karjuk ölelésének minden pillanata.
Hetek, hónapok, évek, s én itt vagyok. Egyedül, elárvultan, magamban a maradványokkal. És félek. Nem tudom meddig tart ez az állapot, de én ezt nem akarom. Nem akarom itt végezni. Ennek semmi értelme, ez így nem lehet jó...
És ekkor felemelt. Megszólított és kézen fogott. Hozzám jött. Talán Ő küldte? Nem tudom, de melegséget éreztem. Megfürdetett, megsimogatott. Asszonyi gyöngédséggel, emberi szeretettel. Általa új értelmet nyert életem. A kezében tartott, magához vett és azóta is Vele vagyok. És érzem, hogy ez jó...(Írta: Farkas Márton)

A Kárpátok Kincsei címmel megnyílt a II. Magyar Termékek Fesztiválja csütörtökön Debrecen központjában, a Kossuth téren. A látogatók 2014 július 17-től 20-ig ismerkedhetnek a magyar gasztronómiával és a kézműves mesterek termékeivel. Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar megyei elnöke megnyitójában leszögezte: a NAK egyik legfontosabb feladatának és kötelességének tartja a helyi élelmiszer-feldolgozás és a kézműves termékek bemutatását, hogy a vásárlók az őstermelőket, családi gazdálkodókat is megismerjék és megtalálják. Az agrárszakember kiemelte, hogy a bemutatott ételek ősi receptek szerint készültek, ezeket szintén megismerhetik az érdeklődők. A fesztiválon felvonulnak az idén többek között tej- és húsfeldolgozó családi gazdálkodók, chilipaprika-készítők, méhészek. Egy őstermelő például tönkölylisztből készült sós és édes süteményeit kínálja a a rendezvényen. Erdélyből, Farkaslakáról érkezett a kürtőskalács-készítő Kovács család, míg szombatra Kárpátaljáról várják a csuhéból készült virágok árusait, a fazekasokat, a szőtteskészítőket. A Kossuth térre látogatókat pálinkával, borral, csörögefánkkal és töltött káposztával vendégelik meg.  Kísérő programként az első napon tartják a Debrecen Hangja válogatóját, de lesz interaktív íjászbemutató, kézműves játszóház gyerekeknek, mézeskalács-díszítés és lekvárfőzés is.(forrás:mti)

Egy levelekkel, üzenetekkel teli kis üveget találtak a kivitelezők a napokban a katolikus templom felújítása közben a torony keresztgömbjében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tomajmonostorán. A 1939-ből származó feljegyzéseket maiakkal kiegészítve egy új időkapszulába zárva tették vissza csütörtökön eredeti helyükre a Tisza-tavi templomok útján elnevezésű projekt gazdái. A rendhagyó esemény alkalmából tartott sajtótájékoztatón Fazekas Szabolcs, a település független polgármestere szólt arról, hogy Tomajmonostorán többen is élnek a 75 évvel ezelőtti sorok íróinak leszármazottai, ismerősei közül. A Tisza-tavi templomok útján elnevezésű projekt ez év tavaszán kezdődött és hét környékbeli település – Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszaszőlős, Tomajmonostora és Újszentgyörgy – 13 helyszínét érinti. Az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió és a magyar állam 100 százalékos támogatásával csaknem félmilliárd forintból a tervek szerint szeptember végére elkészülő beruházássorozat részeként nyolc templomot újítanak fel, és négy vallási kegyhelyet, valamint Kunhegyesen egy használaton kívüli épületegyüttes átépítésével vallási turisztikai szálláshelyet alakítanak ki – mondta a polgármester. A sajtótájékoztató végén Mészáros Ferenc plébános megáldotta a kapszulába helyezett régi és új leveleket, emléktárgyakat, majd visszahelyezték őket a torony keresztgömbjébe. A tomajmonostorai katolikus templom 1938-ban épült a lakosság, az egyház és gróf Nemes János közreműködésével. A keresztgömbben talált üveg 1939-ben tintával írt emléksorokat őrzött háromnegyed évszázadon át. Köztük a templom bádogosáét, az egykor az épület mellett lakó Ádám Sándorét, valamint Barczi József kántortanítóét, aki így fejezi be sorait:
    Utókor! Gondolj hálával elődeid nehéz verítékes munkájára!
Bernáth István, a falu fűszeres, rőfös kereskedője 1939. június 22-i dátummal többek között ezt vetette papírra:
        Isten kegyelméből éltünk és jelen voltunk ezen gömb lezárásánál, melynek hosszú évezredeken keresztül hirdetni kell az igaz keresztény hitet. Átkozott legyen az a kéz, mely romboló szándékkal hozzá nyúlna.
A templom rekonstrukciójának keretében a szakemberek a födém cseréjével megszüntetik a hajórész eddigi beázását, felújítják a villámhárító rendszert, korszerűsítik a nyílászárókat, a padlóburkolatot és az elektromos hálózatot is. A homlokzati festéssel, növények telepítésével, a kerítés átépítésével kívül-belül megszépül a templom.(forrás:librarius.hu)

Dulovits Tibor (1923-2014) Kisújszállási fényképészcsaládból származott, édesapja Kisújszálláson, Kunmadarason és Karcagon is berendezett egy-egy műhelyt (mai szóval:fotóstúdiót). Apja testvére már valamivel több volt, mint fotóiparos, hiszen vérbeli, kísérletező kedvű szakemberként könyvet írt a fotózásról és fototechnikai találmányokat is jegyzett. Dulovits Tibor, aki 1923-ban Kisújszálláson született, már kisgyermekként megismerkedett a fényképezés lencsékkel, vegyszerekkel és precíz berendezésekkel bonyolított világával, ám a karcagi gimnáziumban (a család 1938-ban költözött ide) tett érettségi vizsga után mégis a jogtudományt választotta életpályának. Ebben is szépen haladt, amikor a történelem közbeszólt. Két szemeszterrel a doktori cím elnyerése előtt ugyanis osztályidegennek nyilvánították és eltanácsolták az egyetemről. Így lett az 1940-es évek végén hivatásos fotográfus. A későbbi idők sem voltak kegyesek hozzá: az államosítások miatt hamarosan elveszítette az önálló ipart, s a munkát a szövetkezetben folytatta. Az új helyzet sem szegte kedvét, német nyelvű könyvekből igyekezett a szakma legfrissebb eredményeit megismerni és elsajátítani. Mesterségbeli tudását igazolja, hogy feleségével együtt a város és a környék elismert fotósai lettek, munkáikat nagyon sok család őrzi - és iskola, mert legalább öt évtizedig az iskolai tablók készítői is ők voltak. Az életmű darabjai természetesen nem csak portékat, családi vagy társadalmi eseményeket örökítenek meg. Számos kiállításának anyaga, valamint A varázslatos Karcag című, már 2002.évi megjelenésekor igen népszerűvé lett – sajnos egyetlen – könyve is igazolja érzékenységét és technikai tudását a látvány, a pillanat adta élmény, a hangulat rögzítésére. Jóval a nyugdíjon, sőt a nyolcvanadik évén túl is dolgozott, s jellegzetes alakja később is gyakorta feltűnt a park fái között vagy rendezvényeken, csak az utolsó évek betegségei kötötték lakáshoz, ágyhoz. 2014. május 18-án hunyt el. Nyugodjék békében!  (forrás: Karcagi Hírmondó Írta: Elek György)

Tisztelt Karcagiak! Egy éves gyűjtőmunka eredményeként elkészült az Emlékek a csipkeverés nagykunsági történetéből című csipkekönyv kézirata. A csipkekönyv valamennyi kunsági ember közkincse. A kiadást a Karcag Város Önkormányzata megbízásából a Györffy István Nagykun Múzeum vállalta. Kérjük járuljon hozzá Ön is a nyomtatási költségekhez! A kéziratot a Déryné Kulturális Központ Kunrózsa csipkekörének gyűjtéséből Fejesné Koppány Gabriella (csipkekészítő népi iparművész) állította össze. A támogatást a csipkekönyv megvásárlásával illetve mecénási pénzösszeggel teheti meg. A kéziratot 2014. július 15-én szeretnék leadni, hogy augusztus 20-ra megjelenjen a könyv. A csipke könyv várható ára: 4.000.-Ft/db

Kedves barátaink, ismerőseink, vagy leendő ismerőseink!
A Magyar Ostor Napja, amit ha Isten is úgy akarja az idén harmadik alkalommal rendezünk meg, 2011 tavaszán, még csak egy hiú ábrándnak tűnt. Voltak, és vannak hibák a szervezésben, a lebonyolításban, és mivel Magyarok vagyunk, szinte biztos vagyok benne, hogy mindenki egy kicsit másképp csinálná, vagy nem csinálná a dolgainkat. Ennek ellenére vannak dolgok amik összekötnek minket. Nem a karikásról beszélek, hanem egy érzésről, amit nem lehet leírni itt, vagy más fórumon sem, de biztos vagyok benne, hogy mindannyian tudjátok miről beszélek. Amikor egy idegen faluban elmész egy kátrányos kerítés mellett, és akaratlanul is bepillantasz az udvarra, amikor azon veszed észre magad, hogy már öt perce azt füleled, hogy mit muzsikálnak a szöcskék a gyepen, amikor szembe találkozol egy öreg összeaszott emberkével, és ha sose láttad is bólintasz neki, vagy amikor rákanyarodsz egy olyan útra amin utoljára gyerekkorodba tekertél végig biciklivel. Nem hiszem, hogy itt bárkinek is valamiféle óriási anyagi haszna lenne abból, hogy ostort fon, lóra pattan, meg úgy egyáltalán hagyományoskodik. Néhányótoknak ez az élete, míg másoknak, mint nekem is valamiféle táplálék, ami segít megtalálni a "merretovábbot"
Az ostorosnap sem egy jövedelmező vállalkozás. Nem a jövő Hegyalja Fesztiválja. Önerőből, rengeteg munkával rakjuk össze minden évben, de semmi panasz. A siker mindig elég fizetség. Na és akkor most jön a kérés! Csak annyi, hogy gyertek el. Hozzatok magatokkal néhány ostort, vagy botot, bicskatartót kinek mi van, ki mit csinált, és mutassátok meg az embereknek. Nem kell eladni, nem kell elajándékozni, csak megmutatni. Senki nem lehet olyan irigy, hogy ezt megfossza másoktól. Lássanak ilyet is a gyerekek, felnőttek...mindenki akit érdekel. Bízom benne, hogy a kötelék erősebb mint a széthúzás, és minél többen eljöttök hozzánk 2014.július 26-án. Baráti üdvözlettel: Kiss Zoltán